Építéstörténeti egyetemi óra Dunaújvárosban

BME hallgatóknak adott elő a Lechner szakértője

A BME Urbanisztika Tanszék Dunaújváros / Köztéri művészet című kurzusának hallgatói az egyetem falai közül kilépve, építéstörténeti sétán keresztül ismerhették meg Dunaújváros történetének rejtelmeit szeptemberben – Végh Árpád, a Lechner Tudásközpont építészettörténészének vezetésével.

A BME Urbanisztika Tanszékének több mint 15 hallgatója bukkant fel Dunaújváros közismert pontjain szeptember 13-án. A Tanszéki Terv 2 kurzus keretében a város építésének történetét, ikonikus épületeit bemutató sétát Végh Árpád, a Lechner Dokumentációs Központjának szakértője vezette.

A program az ország legnagyobb kohászati kombinát épületénél, az 1954-ben átadott Dunai Vasműnél kezdődött – a Vasmű főbejáratának és Igazgatási épületeinek terveit Lauber László és Nyíri István készítette –, majd a város első, Május 1. nevet viselő utcáján folytatódott. A séta közben a hallgatók megismerhették Weiner Tibor, a város első főépítészének életét, Dunaújváros rohamléptű építésének első lépéseit – melynek hangulatát Örkény István sztálinvárosi anekdotája őrizte meg –, valamint a modern és a szocreál épületek ismertetőjegyeit.

A közel 5 órás túrán olyan izgalmas épületeket tanulmányozott a csoport, mint az 1953 végén átadott, eleinte kultúrházként működő Bartók Színház szocreál épülete vagy az 1951–52 között Szrogh György tervei alapján épült, ma műemléki védettséget élvező Dózsa mozicentrum. A programból természetesen nem maradhatott ki a korszak egyik legkülönlegesebb közintézmény-épülete, az 1951-ben átadott I. Rendelőintézet sem. A kör alakú, kupolás intézet előcsarnoka képzőművészeti értékeket, domborműveket, szobrokat rejt.

Az Urbanisztika Tanszék Tanszéki Terv sorozata a Duna mellett élő közösségek folyóval való kapcsolatát vizsgálja, nem csupán az épített környezet, hanem a helyi életforma és turizmus szempontjából is.

A Városháza téren Végh Árpád a tér hosszú és kalandos történetét mutatta be, a Széchenyi parkban pedig az ország első nagypaneles lakóházát nézték meg, megismerve a házgyári építkezések kezdeteit. A sétából nem maradhatott ki a Duna-part, így az 58 nagyméretű műalkotást számláló Szoborpark és a Dunaújvárosi Nemzetközi Acélszobrász Alkotótelep története sem. A túra a Kortárs Művészeti Intézetének Robert Olawuyi és Csákány István – A holnap helye című kiállításával zárult.

Borítókép: Dunaújváros látképe a Duna felől, 1968 - FTV / Lechner Fotótár

Jancsó Ágnes